Sajnos Magyarországon az alkoholizmusban szenvedők száma kimagasló, egyes becslések alapján már túlléptük az egymilliós határt, az utóbbi időszakokban, a pandémia és a karanténhelyzet okán talán még nagyobb ütemű növekedés is megfigyelhető. Szinte mindenki környezetében előfordul alkoholizmussal küzdő családtag, barát vagy ismerős, így a problémáról beszélni kell.
A számok nyugtalanítóak, ráadásul a betegek nemének aránya is eltolódást mutat, ugyanis az utóbbi időben megfigyelhető, hogy az alkoholproblémával küzdő nők aránya egyre nő. Sajnos ezzel együtt, az a tendencia is növekedésnek indult, mely szerint az egyre fiatalabb korosztály tagjai is rendszeresen nyúlnak alkoholhoz, így manapság már nem ritka, hogy a húszas éveik elején járó fiatalok válnak alkoholistává.
Az alkoholizmussal küzdők napi szinten fogyasztanak alkoholt, amely testi, szellemi és szociális tüneteket is okoz. A betegség kialakulása több tényezőre vezethető vissza, ám bizonyosan szerepe van benne az örökölt tulajdonságoknak (szülőktől, felmenőktől). A depressziós, szorongó személyiségtípussal, „függő alkattal” rendelkezők az átlagosnál könnyebben válhatnak alkoholistává, és jóval nehezebben is szoknak le róla.
Az alkoholisták legnagyobb része, ún. problémaivóként kezdi: az életben átélt traumát, megélt stresszhatást csak alkohol mellett képesek elviselni. A rendszeres alkoholfogyasztás során azonban egy idő után már tolerancia lép fel az alkohollal szemben, ami azt jelenti, hogy ugyanazon hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiséget kell elfogyasztani, így belekerülve az ördögi körbe. Ez már sajnos egy súlyosabb fázisa a betegségnek: személyiségváltozások mennek végbe, az alkoholista egyén legfőbb célja a napi alkohol adag megszerzése, és minden más csak ezt követheti, így a család, munka, társasági kapcsolatok, hobbi stb. háttérbe szorul.
Ezt követi az az állapot, amikor már nem csupán a kívánt hatás elérése a cél, hanem a megvonási tünetek elkerülése. Ekkorra már olyan mértékű függőség alakul ki, hogy alkohol hiányában komoly fizikai tünetek jelentkeznek: hányás, szédülés, remegés, hallucinációk, esetleg görcsrohamok, pszichés zavarok, depresszió, hangulatingadozások, agresszió.
Az alkoholizmus szövődményei közé tartozik a májkárosodás, vénás tágulatok, szívproblémák, felszívódási zavarok, idegrendszeri károsodások, különböző életveszélyes hiányállapotok.
Az alkoholizmus kezelése nem egyszerű feladat, a sikeres gyógyulás kulcsa a maximálisan elkötelezett páciens lehet, enélkül, a beteg akarata nélkül sajnos a legjobb kezelési kombinációk sem hatásosak. A terápia magában foglalja a szükség szerinti gyógyszerelést, valamint kiemelkedő fontosságú az egyéni- és csoportos pszichoterápia.
Fontos beszélni az alkoholizmus problémájáról, akár Önt vagy hozzátartozóját, barátját érinti, hiszen ez a sikeres kezelés egyik alapeleme. Amennyiben úgy érzi, Ön vagy szerette alkoholizmusban szenved, forduljon hozzám bizalommal!
2021.02.04.
Vissza