You are using an outdated browser. For a faster, safer browsing experience, upgrade for free today.
Varga Ramóna

Szorongás és pánikbetegség a mindennapokban

Saját tapasztalatainkból mindannyian ismerjük a szorongást, félelmet és idegességet, hiszen ez az emberi élet velejárója, a váratlan vagy megterhelő helyzetekre adott természetes reakció. A szorongás különbözőképp hathat, és negatív hatásként nagyon könnyen alakulhat ki lelki betegség, szorongásos zavar, amellyel ráadásul a leggyakrabban együtt járó pszichés zavar a pánikbetegség. Hogyan alakulhat ki és milyen tünetek jellemzik, cikkemből kiderül!

Legtöbbször akkor élünk át szorongást, amikor fontos teljesítményhelyzetekbe kerülünk, például vizsga, vagy felvételi előtt, nyilvános szereplés alkalmával, vagy egyéb bizonytalan élethelyzetek esetén. A mai pszichológiai felfogás szerint egyébként a szorongás nem más, mint valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció, vagyis sosem maga a helyzet, hanem annak értékelése váltja ki a szorongás érzését. A szorongás ugyan különbözőképp hathat, lehet pozitív vagy negatív hatása is az egyénre nézve. Pozitív hatása lehet például a problémamegoldó képesség fejlődése vagy a teljesítmény növekedése, negatív hatásként viszont előfordulhat gátlás is, amikor az egyén megbénul az adott helyzetben, és jóval alul teljesít.

A szorongás testi, érzelmi és viselkedésbeli tünetekben nyilvánulhat meg, melyek egyénileg nagyon különbözőek lehetnek. Testi tünetek az arc kipirulása, szájszárazság, izzadás, heves szívverés, mellkasi szorító érzés, hasmenés és vizelési inger, a vázizomzat tartós feszülése. Érzelmileg egy félelemhez hasonló, ideges feszültséget, szorongató érzést élhetünk át, amely nagyon könnyen átcsaphat pánikrohamba is. A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelemérzet, a pánikroham. Ez az érzés olyan erőteljes tud lenni, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk (leggyakrabban szívinfarktusnak titulálják), mások egy adott helyzettel, vagy hellyel azonosítják, ahol a pánikroham jelentkezett. A pánikroham általában hirtelen kezdődik, 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart, de előfordulhat az is, hogy órákon keresztül, vagy akár egy napig is eltart.

Mindezek alapján persze természetes, hogy a szorongás érzésétől minél hamarabb szabadulni igyekszik az egyén, azonban a nem megfelelő szorongásoldás újabb problémákat szülhet. A legnagyobb veszélyt az alkohol és az indokolatlanul szedett gyógyszerek jelentik, mert könnyen függőség alakulhat ki. A szorongásos kórképekben szenvedők, ha hosszú távon nem kapnak kezelést, úgy érezhetik egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, hangulatuk romlik, és egyre nagyobb lelki terhet okoz számukra a szorongás elviselése, ezért a szorongásos zavarokhoz gyakran depresszió is társul.

A szorongás és a pánikbetegség is többféle lelkiállapot kísérő jelensége lehet. Szorongásos zavarról azonban olyan lelki betegségek esetén beszélhetünk, melyekben a szorongás a legfontosabb tünet, és amely bizonyos élethelyzetekben intenzíven jelentkezik. Ezek az úgynevezett szorongásos állapotok gyógyíthatók, viszont ez az állapotot nem mindig könnyű felismerni saját magunkban, ezért szükség van szakember, pszichológus segítségére, aki szakértő szemmel képes felismerni a szorongásos zavarokat. Amennyiben úgy érzi, Ön is pánikbetegségben, szorongásos zavarban szenved, forduljon hozzám bizalommal!

 

2020.09.18.

Vissza